Ha kitekint az éjszakába
Gondol-e arra nagysád,
Miért nyávognak oly veszettül
A háztetőn a macskák?
S míg ön merengve álmodozna
Az illatos tavaszrul -
Kémény körül mért kergetőznek
A kis cica s a kandúr?
Ó, asszonyom, ha ön kíváncsi,
Megmondom íme önnek:
A vágy ad itt most szerenádot
A jéghideg közönynek.
Kegyednek nem tetszik a nóta?
Pegig hát megbocsássa,
Minden zenénél szebb a kandúr
Lázas, vad nyávogása
.
A kis cicának, látja, tetszik,
Lassan már hajt a szóra...
Ó, nagyszerű szerelmi himnusz
Ó, macska-pásztoróra!
Ó, asszonyom, hát tudja-é, hogy
Minékünk mit jelent ez?
Ez annak a nagy úrnak ujja,
Ki mindent jól berendez.
Ó, ne ütődjön meg tehát egy
Könyörgő vallomáson.
S hallgassa meg irgalmas szívvel
Az én bús nyávogásom.